Ingadozok, mint nádszál szélviharban. Néhány csapat alaposan rácáfol azokra a tényezőkre, amik alapján megelőlegeztem nekik a továbbjutást, így nem csoda, ha már a sokadik, újfent csak különböző eredményt jósolom egy-egy párharcra. Mivel egy újabb körön túlestek a hétvégén a csapatok, sőt többségük már a negyedik meccset is lejátszotta, ideje egy újabb áttekintésnek.
A Cleveland, ahogy sokan várták (mint én is), kisöpörte a Detroit-ot a rájátszásból, és rápihenhet a következő fordulóra. Amilyen formát mutattak, az se lesz sokkal szorosabb.
A Boston ezzel szemben egy újabb szoros meccset bukott a Bulls ellen tegnap, miután a harmadik meccsen visszaszerezte a pályaelőnyét. De újfent csak úgy tudott nyerni a Chicago, hogy több játékosa átlagon felül, míg a Celtics kulcsemberei Rondo kivételével tudásuk alatt teljesítettek. A Celtics magasembereinek faultproblémáit illetően igazam volt, ez a terület döntő volt a tegnapi meccsen, miután Perkins és Scalabrine is kipontozódott. Mivel ehhez kellett egy kis bírói segédlet is, mint ahogy Pierce jópár kihagyott dobása is az ellen elkövetett, be nem fújt szabálytalanság eredménye volt, továbbra is a Boston a párharc esélyese. Érdekes módon a Celtics nem kelti egy igazi tapasztalt csapat benyomását eddig, főleg a cserék játszanak úgy, mintha nem találkoztak volna még playoff-intenzitással, de tavaly is döcögősen kezdtek a rájátszásban. Nem hiszem, hogy vesztenének még meccset a Chicago ellen, mert most már össze fogják kapni magukat, és jobban fognak összpontosítani, mint az elmúlt pár meccsen.
Az Orlando szenved, de ők is visszakapták a pályaelőnyt. Egyszerűen nem tudják megtartani az előnyüket az egyes meccseken, akármekkorát szednek is össze, és ez az igazi befejzőember hiányát mutatja. Howard hozza, amit kell, de Turkoglu és Rashard Lewis eléggé gyengén teljesít eddig. Igaz, Turk a legutóbbi meccsen már valamelyest jobban dobott (és az övé volt a győztes kosár is), de a játéka nem az igazi még. Nem értem, hogy Stan Van Gundy miért erőlteti a kiegyensúlyozott támadójátékot, ahol mindenkinek kábé ugyanannyi dobás jut a meccs folyamán, mikor a centerposzton ekkora előnye van a csapatának a Sixers-szel szemben. Ha nem változtat gyorsan, akkor megint meg fogja lepni őket a Philadelphia. Továbbra is Magic továbbjutás van kilátásban, és talán elég lesz nekik két meccs is, de egyre kevésbé vagyok biztos ennek a párharcnak a kimenetelében. Az Orlando-nak minden pihenésre szüksége lenne a következő forduló előtt, hogy Turkoglu és Lewis minél jobb formában legyen, ezért el kellene kerülniük a hetedik összecsapást. Szerencséjükre a következő ellenfél (ami ugye a fentiek szerint a Celtics lesz) sem tűnik csúcsformában lévőnek.
Az Atlanta-Miami párharc jó nagyot fordult az első meccs után. Ott az Atlanta alázott, aztán jött egy szorosabb Miami győzelem, majd pedig Floridában már teljesen a Heat dominált. Tény, hogy a Hawks harmatgyengén játszik idegenben, és a rájátszásban már tavaly se sikerült megszorítaniuk sem az ellenfelet, amikor kimozdultak otthonról, ám minden rossz sorozat megszakad egyszer. Ehhez akkor adnának maguknak esélyt, ha a Heat kiegészítő embereit próbálnák minél jobban kordában tartani, mivel ők nagyon nagy teret kaptak a Wade-re összpontosító védekezés következtében, aminek egy rakás hárompontos lett az eredménye. Meg nem árt, ha Marvin Williams visszatér, mert nélküle hét bevethető embere van Woodson-nak. A Heat pedig nem lazíthat a mai meccsen, mert a saját példájuk is azt mutatja, hogy óriásit fordulhat a világ egy pillanat alatt.
A Jazz megnyerte a kötelezőt a Lakers ellen otthon, így már nem kell szégyenkezniük, ha a mindenki által várt öt meccsen kiesnek. A Lakers és Kobe túl jók ahhoz, hogy még egyet veszítsenek, különösen otthon. A Los Angeles-iek egyetlen gondja Bynum térde lehet.
Billups visszatért a halandók közé, és így a New Orleans, ha küszküdve is, de szerzett egy győzelmet otthon. Ilyen fantáziátlan játékkal, amit a Hornets játékosai (Paul kivételével) bemutatnak, nem sokra lehet azonban menni. Sérült és fáradt is az egész csapat: West, Stojakovic, Chandler és Posey mind-mind kipukkadtak az első hazai összecsapásuk végére. A másik oldalon Anthony sincs teljesen rendben, de rajta kívül a többiek kellően egészségesek. A negyedik meccs vízválasztó lehet: ha a Nuggets bemutatja, hogy tud nyerni idegenben is, akkor vége a párharcnak. Ha azonban a Hornets nyer, akkor még képesnek tartom CP3-t arra, hogy kiharcoljon csapatának egy idegenbeli győzelmet is, még ha a lovak, akiket hajt, ki is döglenek utána. Mindezzel együtt továbbra is Nuggets 4-1, mert az egészségesebb csapat nyer.
Vajon a Spurs fel tud még támadni 1-3-ról? A Mavericks sokkal több önbizalommal játszott, és sokkal több játékosa mutat életjelt, mint a San Antonio-nak. Mi van azokkal a bizonyos erős kiegészítő kiegészítő játékosokkal, akikről az idény során sok szó esett? Hol van Roger Mason Jr. és hol vannak a nagy dobásai? Merre lett Michael finley és az ő nagy kosarai? Drew Gooden vajon mit csinál? Egyedül az újonc George Hill volt, aki a negyedik meccsen legalább odatette magát a cserepadról, egyébként öt a kettő ellen játszhatott a Mavs. A Dallas még Nowitzki gyengébb dobóteljesítményét is elbírja, és ilyen játékkal a következő fordulóban is meglephetik az ellenfelüket. Nem semmi ahhoz képest, hogy egy-két héttel az alapszakasz vége előtt mindenki ágyútölteléknek gondolta őket, akiket a Lakers majd simán kiejt az első fordulóban. Persze addig még egyszer le kell győzniük a Spurs-t, ami nem ígérkezik könnyű feladatnak. San Antonio-ban még biztos nyer a hazai gárda egyet, de utána a Dallas befejezi a párharcot, és továbbmegy 4-2-vel.
A Houston - Yao Ming karrierje során először - igen közel került ahhoz, hogy továbbjusson a rájátszás első köréből. A Blazers egyetlen esélye, ha végre elhiszik, hogy van keresnivalójuk a rájátszásban, és elkezdenek koncentrálni egy kicsit. Nagyon úgy tűnik, túlságosan megelégedett a játékosok többsége már azzal, hogy bejutottak a playoffba. A Houston annyival jobban akarja a győzelmet, hogy ez önmagában elég lesz ahhoz, hogy Artest rossz dobásai ellenére is megnyerjék a párharcot, leginkább 4-2-re. De azon se lepődnék meg, ha rögtön a következőn elintéznék a Blazers-t.
