Most, hogy a csapatok túlvannak az első két meccsen, és utaznak az alacsonyabban rangsoroltak otthonába, ideje egy kis számvetésnek: melyik csapatnak mekkora esélye van továbbjutni a rájátszás első köréből? Az első meccsek tartogattak néhány meglepetést, míg a második meccseken a hátrányba került csapatok mind jól válaszoltak a kihívásra, és csökkentették hátrányukat az első meccshez képest. A pontkülönbség kivétel nélkül az első meccsen vesztes gárda javára változott. Öt esetben ez elég is volt ahhoz, hogy kiegyenlítsenek a párharc tekintetében. A két élcsapat párosításain kívül nem is lehet azt mondani, hogy bármelyik lefutott lenne ebben a pillanatban. Lássuk, kinek milyenek az esélyei, a korábbi latolgatások tükrében.
Cleveland – Detroit (2-0)
King James túl jól játszik ahhoz, hogy bármiféle esélye legyen a Pistons-nak. Főleg, mivel a kezdőik nem is nagyon mutatták, hogy akarnának tenni bármit a győzelem érdekében. A második összecsapáson is a Pistons cseréi voltak azok, akik tűrhető mértékűre csökkentették a különbséget a két csapat között, amikor James a padon ült. Talán el kellene gondolkodnia Michael Curry-nek azon, hogy Maxiell, Will Bynum, Afflalo és Amir Johnson több lehetőséget kapjon, mert ők legalább akarnak. Plusz az nem árt a jövőre nézve, ha szereznek egy kis playoff-rutint. Ezzel együtt továbbra is azt mondom, hogy a Cavs négy meccsen jut tovább.
Boston – Chicago (1-1)
A Bulls nagyobb ellenállásra készteti a bajnoki cím védőjét, mint az várható volt. Garnett után Powe is kidőlt, így az egyébként is vékony Celtics frontcourt tovább soványodott. Nem szabad elfelejteni, hogy milyen, az átlagostól eltérő dobóteljesítmények kellettek a Bulls-nak ahhoz, hogy majdnem megnyerje mindkét meccset idegenben: az elsőn Allen borzalmasan dobott, és Rose brillírozott, míg a másodikon Gordon dobott be olyanokat, amiknek a fele egy átlagos napon kifelé jön a gyűrűből, és Pierce volt haloványabb az átlagnál. A lényeg: mindkét alkalommal a Bulls teljesített átlagon felül, ami nem valószínű, hogy ki fog tartani a párharc végéig. Még fognak nyerni meccset, de a Celtics jobb csapat náluk, és így 4-2-es Bostoni sikert várok.
Orlando – Philadelphia (1-1)
Majdnem két alkalommal is sikerült egy már megnyert meccset kiengednie a markából a Magic-nek. Turkoglu és Lewis messze átlagon alul teljesít, viszont szerencséjükre Courtney Lee megtáltosodott, ami mondjuk a Sixers gyenge kettes posztja miatt nem csoda. Willie Green normál esetben csak 8-9. ember lehetne, ám a Philly-nél stabil kezdő. A Sixers-nek az első meccs megnyerése ellenére nincs túl sok esélye a párharcot is behúzni, mivel az Orlando minden téren jobb náluk még úgy is, ha Howard csak 6-szor kísérletezik a mezőnyből, és Turkoglu valamint Lewis a sérülése miatt gyengébben játszik. Az Orlando nem nagyon tud gyengébben játszani, mint tette az első meccsen, és még akkor is szerencsére, valamint a kinti dobások átlagon felüli értékesítésére volt szüksége a Sixers-nek a győzelemhez. 4-1 Magic.
Atlanta – Miami (1-1)
A Heat se fog minden meccsen 15 hármast bevágni, az biztos. A Hawks jó munkát végez Wade ellen, aki a Miami győzelme alkalmával is csak kevésszer tudott betörni a palánk alá. A kinti dobások pedig egyik nap bemennek D-Wade-nek, a következőn meg nem. Ha nem talál valami megoldást arra, hogyan tudna több közeli dobást kiharcolni, akkor attól fog függeni a párharc kimenetele, hogy épp elkapja-e Wade a fonalat vagy sem. A Hawks pedig talán azt hitte az első meccs után, hogy nem kell majd 100%-ot adniuk a második meccsen. Tévedtek, és ez még sokba kerülhet nekik, hiszen az alapszakasz során mindkét csapat a hazai meccseinek megnyerésére épített, az Atlanta 31-10-et, míg a Miami 28-13-at ért el otthon, idegenben pedig 16-25-ös és 15-26-os mérleggel zártak. Most pedig a pályaelőny a Heat-nél van, így 4-3-as Miami továbbjutás néz ki.
L.A. Lakers – Utah (2-0)
Amilyen jó és összeszedett a támadása a Lakers-nek, annyira keveset törődnek a védekezéssel. Amikor persze kell, akkor egy-két perc erejéig a pálya ezen végén is rákapcsolnak, de ennél a következő fordulókban több kell. A Jazz valahogy nem muzsikál túl jól, főleg, hogy Okur nem játszhatott. Egyedül D-Will tesz valamit a siker érdekében, de a többi poszton egyszerűen akkora a Lakers fölénye, hogy ez nem ér túl sokat. Jerry Sloan-t ismerve azért össze fogja még ő rántani ezt a csapatot annyira, hogy legalább az egyik hazai meccset hozzák, főleg ha a Lakers azt a kényelmes hozzáállást mutatja, amit az első két meccs egyes szakaszaiban is láttunk. Ha nem nyer a Jazz egy meccset Salt Lake City-ben, akkor Sloan még egy hétig futóedzéseket fog tartani a csapatnak büntetésül, tehát 4-1-es Lakers továbbjutást vizionálok.
Denver – New Orleans (2-0)
Míg a Denver hibátlanul játszik, addig ez a legkevésbé sem mondható el a Hornets gárdájáról. Billups valamit fantasztikusat alkotott az első két meccsen hazai közönsége előtt (67 pont, 12 assziszt, 12/15 hármas, 0 eladott labda a két meccsen), és igazi vezéregyéniségként a Nuggets többi tagját is teljes összpontosításra késztette. Két könnyed győzelem a jutalma, és mindeközben majdnem lejátszotta Chris Paul-t a pályáról. Na jó, ez talán túlzás, mert Paul sem volt piskóta ezen a két meccsen, ám egyszemélyes hadseregként nem tud túl sokat tenni. David West küszködik a Nuggets védői ellen, a többiekből pedig hiányzik az a plusz, ami egy idegenbeli győzelemhez szükséges lett volna. Billups ide vagy oda, a Denverben túl sok olyan játékos van, aki nem fog ugyanígy összpontosítani a további meccseken, ezért azok szorosabbak lesznek. Két, viszonylag könnyű győzelem után a Denvernek nem szabad abba a hibába esnie, hogy a kezükben érzik a győzelmet. Ha a láthatóan sérült, és emiatt részben röpképtelen Darazsakat nem verik meg egyszer idegenben, akkor nagy gondban lehetnek. Az első két meccs alapján azonban 4-1-es Nuggets sikert jósolok.
San Antonio – Dallas (1-1)
Duncan egészen egészségesnek tűnik, és ez jó hír a Spurs-szurkolóknak. A Mavs az első meccs kiváló dobóteljesítményét nem tudta megismételni, és így egyből egyenlő is lett az állás. Kíváncsian várom, hogy a Dallas képes lesz-e megfékezni Parkert a következő meccsen, mondjuk leduplázva őt, és a Spurs többi játékosa az így kínálkozó kinti dobóhelyzeteket tudja-e majd értékesíteni. A Mavs-nél Nowitzki többet kell, hogy nyújtson, mint eddig, mivel a két meccsen 16,5-es pontátlagot ért el, ami majdnem tízzel kevesebb, mint az alapszakasz során. Nagyon szoros párharc, de még mindig a Spurs-t tartom esélyesebbnek, ha hét meccsen is, mert a Spurs mindig nyer.
Portland – Houston (1-1)
Yao-t nagyon jól féken tudták tartani a Blazers védői a második meccsen, és a Rockets többi tagja sem dobott olyan halálos pontossággal, mint az első összecsapás alkalmával. Kíváncsian várom, Adelman vajon mit fog lépni, hogy jobban használják az óriás centert támadásban, mivel előtte védekezve könnyen lehet semlegesíteni őt, mint azt a szezon során már több csapat is megmutatta. Aaron Brooks nagyszerű játéka igazi meglepetés, remekül használja ki gyorsaságát Steve Blake ellen. Roy viszont egyszerűen fenomenális volt a második meccsen, pedig a liga legjobb védői, Artest és Battier fogták. Mutombo kiválásával várhatóan a Balzers igyekszik még jobban kihasználni, hogy nekik két teljesértékű centerük, és még két 210 magas játékosuk van, míg a Rockets Yao mellett nem rendelkezik 205-nél magasabb játékossal. Ha a következő meccseken a fiatal Portland-i csapat többi tagja is képes lesz megfékezni az idegességét, amit az első két meccsen mutatott, akkor hét meccsen ugyan, de tovább fognak jutni.
(másodközlés a bball.hu -ról)
