Ideje egy újabb playoff update-nek, most hogy a csapatok épp az alacsonyabban rangsorolt csapatokhoz utaznak. A négy konferencia-elődöntőből kettőben sikerült a hazai csapatnak viszonylag könnyedén magánál tartania a pályaelőnyt, de a másik kettő annál érdekesebb momentumokat produkál. Főleg, mert néhány játékos eltiltás miatt nem játszhat a következő meccsen.
Cleveland – Atlanta
Ez a legegyszerűbb párosítás: LeBron még egy fokkal jobb, mint az alapszakaszban, a csapattársak is jól játszanak, és a Cleveland két nagyon könnyed győzelemmel kezdett a második körben. A Hawks igen szárnyaszegetten játszik, túl sokat kivehetett belőlük a Miami elleni hét kemény meccs. Horford és Marvin Williams továbbra is sérült, valamint joe Johnson bokája is kifordult a második meccsen, bár szerinte ez nem fogja megakadályozni abban, hogy pályára lépjen a harmadikon. Idegenben egyszerűen borzalmas az Atlanta hozzáállása, biztosan a hazai pálya összes csúszós pontját ismerik, meg más anyagból lehet a gyűrű is, mert teljesen máshogy játszanak. A Cleveland-re az egyetlen veszélyt az elkényelmesedés jelenti: ha azt gondolják, hogy az Atlanta hazai pályán is hasonlóan fog játszani, akkor nagyot tévednek. Persze a Cavs még így is sokkal jobb, de talán egy meccset behúz az Atlanta odahaza. Talán...
Boston – Orlando
A Magic eddig egy félidőn keresztül nyújtott jó teljesítményt, aztán mintha elfelejtettek volna játszani. Erre még rátett egy lapáttal Rafer Alston, amikor meglegyintette Eddie House tarkóját, amiért a harmadik meccsen nem is kell majd megizzadnia. A csapattársaknak annál inkább: ki lesz az irányító? Vagy inkább: ki lesz a cseréje? Hiszen Anthony Johnson be tud épp ugrani, de mögötte senki sem bevethető. Lee és Alston hiányában itt a nagy esély a Boston számára, hogy rögtön visszavegye a pályaelőnyt, akárcsak a Chicago ellen. Az Orlando-nak egyetlen esélye, ha végre erőteljesen Howard-központúra építik a stratégiájukat, hiszen ha neki sikerül faultproblémába kergetnie a Boston magasembereit (ha hazai pályán nem sikerül, akkor sosem fog), akkor a backcourt-on összegyűjtött hátrányuk kiegyenlítődhet a frontcourt-on. A Boston sem lehet nyugodt, és nem csak Howard miatt: Eddie House nem hiszem, hogy még egyszer képes lesz ilyen lélegzetállítóan jó teljesítményre, és Pierce sem ébredt még fel ebben a szériában. Kinéz a hét meccs is ezen a párharcon, mert mindkét csapat teljesítménye eléggé ingadozó volt eddig a rájátszásban. Hogy melyik csapat fog végül nyerni, azt szinte lehetetlen megmondani.
L.A. Lakers – Houston
Megintcsak egy párharc, amelyik elég kemény csatát hoz, és aminek sérültek és eltiltottak a főszereplői. Jó, Kobe Bryant is, aki keményen megterhelte az ellenfél hálóját a második meccsen, de ezt nehéz távoli dobásokon keresztül tette. A Houston védelme, nevezetesen Artest és Battier, hosszú, kinti dobásokra kényszeríti Kobe-t, és ez 40 alatt fogja tartani a következő meccseken, mert nem lehet hosszútávon 60%-kal dobni kintről. Megoldást kellene találnia Phil Jackson-nek arra is, hogy a kiegészítő játékosok ne ijedjenek meg a Rockets védelmétől, mert eddig ők nem tettek eleget a győzelemért. Most pedig, hogy Fisher eltiltás miatt nem játszhat a következő meccsen, még többet kellene nyújtaniuk.
A másik oldalon Adelman sem alhat nyugodtan, mert a Lakers nagyon hatékonyan kikapcsolta Yao-t a támadásból, ez pedig jócskán megnehezíti a többiek dolgát. Von Wafer meg összeveszett edzőjével, a csapaton belüli feszültség pedig sosem jelent jót. A Lakers az eddigi két meccs alapján persze még így is jobbnak tűnik, hiába 1-1 az állás, és hiába a Rockets-é a pályaelőny. A harmadik meccs létfontosságú a Rockets szempontjából: ha a Fisher nélkül és a sérült Bynum-mal érkező Los Angeles-ieket nem tudják megverni, akkor nem is fognak több meccset nyerni a párharcban.
Denver – Dallas
Két sima denveri győzelem után a kérdés az, hogy ez mindössze a magaslati levegőnek volt-e köszönhető? Mindkét meccsen kipukkadt a Dallas a meccs végére, hibát hibára halmozva, míg a Nuggets képes volt még jobban összpontosítani ebben az időszakban. Denver 1 mérfölddel a tengerszint felett fekszik, és ez a magasság sok csapatnak gondot szokott okozni. Az ottaniak persze hozzá vannak ehhez szokva, és ez jelentős előnyt nyújt számukra. Félreértés ne essék, a Denver egy nagyon jó csapat, de ez a körülmény talán szerepet játszott abban, hogy a Dallas miért omlott össze a második meccs utolsó negyedében. Nowitzki minden magánéleti problémája ellenére magára talált a Mavs-ben, és 30 pont felett teljesít. Ez azonban kevés: Kidd-et lejátsza a pályáról Billups és Dampier sem tud mit kezdeni Nene-vel. Andersen pedig élete formájában védekezik, és a jelenléte meglehetős elrettentő erővel bír a Mavericks játékosai számára. Tovább súlyosbítja a Dallas aggodalmát, hogy jelenleg már egy rendben lévő bokája sincs Josh Howard-nak. Ez nagy nyomást helyez a Mavs frontcourt-jára, hiszen mégiscsak lépést kellene valahogy tartaniuk a gyors Nene-Kenyon Martin-Anthony hármassal. Nowitzki egyedül nem képes erre, ezért talán a vártnál könnyebb Nuggets siker néz ki ebben a párharcban.
(másodközlés a bball.hu -ról)
