Holnap elkezdődnek a rájátszás küzdelmei az NBA-ben. Tizenhat csapat vág neki a csatározásoknak, de mint a sportban mindig és mindenhol, csak egy maradhat. A párharcok minden fordulóban négy nyert meccsig tartanak, a döntő kivételével 2-2-1-1-1 szisztémában, ahol természetesen mindig a táblázaton előrébb végző csapat kezd otthon. A döntőben majd 2-3-2 rendszert láthatunk, de ne rohanjunk annyira előre, a modorosblogba illő bevezető után foglakozzunk az egyes párharcokkal. Először a Keleti konferencia kerül terítékre, párosításonként, jóslatokba is bocsátkozva. Ne csak olvass, szavazz is!
Cleveland (1. hely, 66-16-os mérleg az alapszakaszban) – Detroit (8., 39-43)
Nem sokon múlt, hogy idén a Detroit ne jusson be a rájátszásba. A Cleveland nagyon erős, nagyon egységes, és nagyon jó formában vág neki a várhatóan hosszú menetelésének. Ben Wallace-on kívül sérültjük sincs, és az ő pótlása is megoldottnak tekinthető, amennyiben nem lesz harcra kész állapotban a térde. A Detroit-nál nem látni azt a tüzet, ami lehetővé tenné, hogy bármennyire is megnehezítsék a Cavs dolgát. Talán, ha szerencséjük van, és LeBron-ék túl könnyedén veszik az egyik idegenbeli meccsüket, akkor esély van arra, hogy egy Pistons győzelem is összejön. Ez azonban nem túl valószínű, akármennyi playoff-tapasztalattal is rendelkezik a Hamilton-Prince-Rasheed Wallace-McDyess négyes. Valahogy nem működik a dolog náluk idén. A Cleveland szerintem könnyedén, 4-0-lal fog átlépni a Detroit Old Boys-on. De senki ne számítson látványos meccsekre, ez egy igazi, védekezésre építő csapatok közötti küzdelem lesz.
Boston (2., 62-20) – Chicago (7., 41-41)
Kevin Garnett nem játszik a rájátszásban, jaj mi lesz a Celtics-szel?! A helyzet vészes a zöldeknek, de azért egy Chicago-t kötelesek ilyen körülmények közt is legyőzni. Pierce, Ray Allen és Rondo elég jó játékosok ahhoz, hogy legalább a második körbe jusson a Boston. A Chicago nem rendelkezik olyan képességű játékosokkal, akik képesek lennének kordában tartani az előbb említett hármast – talán egyedül Hinrich lehet, aki Rondo ellen valamelyest hatékonyan állhatja a sarat. Plusz, a Boston legyőzéséhez nem árt sok betöréssel operálni, mert a középső embereik eléggé faultérzékenyek. A Chicago-nál ezáltal Rose-ra nagy teher hárul már első rájátszásbeli fellépése alkalmával: neki kellene ráerőltetnie akaratát a mérkőzés folyására, mivel ő jelenleg a Bulls leghatékonyabb játékosa a betörések terén. Nem valószínű viszont, hogy Rondo ellen ez sikerülni fog, mivel a Celtics irányítója elég jó védőnek számít. Aki ebben segítségére lehetne, az a Kings-től februárban megszerzett Salmons, de ő viszont ágyékhúzódással bajlódik, ami az alapszakasz utolsó néhány meccsén jelentősen csökkentette a hatékonyságát. Senkit ne tévesszen meg, hogy a Bulls 12-4-es sorozattal zárta az alapszakaszt: ebből 11 meccset otthon játszhattak, és elég sok meccsük volt a rájátszásról lemaradó csapatok ellen. Most a Celtics-nél a pályaelőny, de mint ahogy a két csapat március 21-i, Chicago-i összecsapása mutatja, amin a hazai gárda szoros meccsen, némi bírói segédlet mellett győzedelmeskedett, a Bulls képes lehet megráncigálni az oroszlán bajszát. Egy-két meccs a Bulls-nak, de nem lesz meglepetés, Celtics továbbjutás várható, 4-2-vel.
Orlando (3., 59-23) – Philadelphia (6., 41-41)
Két olyan csapat találkozik itt, akik elég rossz szériát produkálva fejezték be az alapszakasz küzdelmeit. Mindkét gárdának jól jött ez a pár nap szünet most, hogy nyalogathassák sebeiket a csatárok. A Sixers részéről Thaddeus Young kínlódott a bokájával, míg a Magic-nél Turkoglu és Lewis sem teljesen egészséges. A szupersztár-faktor miatt az orlando-i csapat nagy előnyt élvez; Howard ellen nincs kit bevetnie a Sixers-nek, és ha őt ketten fogják, akkor a Magic kiváló kinti dobói fognak büntetni. Szinte nincs olyan poszt a két csapat felállásában, ahol a Sixers élvezne előnyt, talán csak az irányító posztján egy minimálisat. Az alapszakasz során mindhárom meccset meg is nyerte a Magic, és most sem valószínű, hogy sok gondot fog nekik okozni a továbbjutás. A Philly azért egy meccset otthon be fog húzni, és így csak 5 meccsen dől majd el a továbbjutás. 4-1 Orlando.
Atlanta (4., 47-35) – Miami (5., 43-39)
Keleten ez az egyetlen olyan párosítás van, ahol reális esélye van továbbjutni az alacsonyabban rangsorolt csapatnak. A Miami-nak ugyanis van egy Wade-je, ami határozott előnyt jelent bármilyen összecsapásban. Mellesleg Beasley is egész jól játszott az utolsó két hétben, és itt az alkalom számára, hogy igazolja, tényleg megérte másodikként választani a tavalyi drafton. A Heat problémája, hogy a rendes kezdőcsapat többsége sérüléssel bajlódott az utóbbi hetekben: Jermaine O’Neal, Haslem és Moon is több meccset volt kénytelen kihagyni, és nem valószínű, hogy 100%-ot tudnak majd nyújtani a rájátszásban. Segítségükre lesz azonban a kedvező időbeosztás, miszerint az első kettő, valamint a második és harmadik meccs között is két-két szünnapot iktattak be a szervezők. A Miami-nak két újoncra is kell persze támaszkodnia, akik még nem találkoztak a rájátszás intenzitásával, de az Atlanta esetében nincsen ilyen probléma. Szinte ugyanez a csapat már tavaly átesett a tűzkeresztségen, és nagyban fogadkoznak, hogy a tavalyi első fordulóban mutatott jó teljesítményük, amikor a későbbi bajnok Celtics ellenében harcoltak ki egy hetedik összecsapást is, nem csak a véletlen műve volt. Kétségtelen, hogy minden posztra van egy jó játékosuk, de a szezon során semmi konzisztenciát nem mutatott a teljesítményük. Amilyen jól tudnak játszani az egyik nap, olyan rosszul a másikon, sőt! Akár még egy meccsen belül is képesek hullámzó produkcióval előállni. Vajon képesek lesznek-e egy teljes playoff-széria alatt fenntartani az összpontosításukat? Szinte megjósolhatatlan a párosítás kimenetele a fent felsoroltak miatt. Ha nem jön közbe sérülés (és ez egy nagy Ha Miami oldalon), akkor könnyen hétmeccses párharc lehet a dologból. A szívem azt mondja, hogy a Miami fog nyerni, mert egy Wade-nyivel jobbak, és emiatt 4-2-es Heat sikert jósolok – mindeközben az eszem azt mondja, hogy a Hawks 4-3-as küzdelemben fog továbbjutni. Már itt sem egyszerű bármit megjósolni, hát még Nyugaton!