A Kelet mindig lemaradásban van a Nyugathoz képest. Vagy majdnem mindig. Nem minden téren, de általánosságban. És itt most nem Európa történelmi örökségéről van szó, hanem az NBA-ről.
Míg az Atlanti-óceánhoz közelebbi konferencia négy élcsapata Nyugaton is az élmezőnyben tanyázna (és ezt a korábban elég szárnyaszegett Hawks-ról nem gondoltam volna, de ezt majd később), addig onnan lefelé csupa olyan csapatot találunk, amelyik mérlege alapján még az utolsó rájátszásba jutó helyért se küzdhetne. Milyen gyengék a Keleti csapatok, 5-től 15-ig? A Nyugaton 12. Grizzlies Keleten rájátszást érő helyen lenne, és a mérlege 4-2 a Keleti csapatok ellen. Már a Miami sem jutna be a rájátszásba Nyugaton, pedig mai állás szerint Keleten épp ötödikek. A négy keleti élcsapaton kívül csak a Bucks-nak van 5-4-es pozitív mérlege a másik konferencia ellen. De talán a legjobban az összesített egymás elleni mérleg mutatja a Kelet alsóbbrendűségét: 51-71, ami .418-nak felel meg. Mindez azután, hogy csütörtök óta több győzelmet számolnak a Keletiek a párharcban. És persze ugye ne feledkezzünk meg a tavalyról ismerős Boston-Orlando-Cleveland trió Atlantával kiegészült kvartettjéről, akik a nyugatiak ellen is szép mérleggel bírnak, nem csak konferencián belül.
Egy rakás alulteljesítő.
Pedig milyen biztató volt, hogy tavaly végre, tíz év után először a Kelet rendelkezett jobb márleggel az alapszakasz végén, egy tisztes kis .513-as mutatót összehozva. Előtte? Sorrendben, az időben visszafelé haladva:
07-08: .411
06-07: .429
05-06: .440
04-05: .420
03-04: .367
02-03: .405
01-02: .448
00-01: .383
99-00: .460
98-99: .548 (lockout miatt csak 5-6 meccset játszott egy-egy csapat más konferenciabeli ellenfelekkel, tehát nem reprezentatív)
97-98: .579
Az utolsó nagy Bulls csapat óta először volt jobb tavaly a Kelet, és azt lehetett hinni, hogy idén se fognak nagyot változni az erőviszonyok. A gyengülő csapatok közt egyedül a New Jersey neve volt biztos. Nagy javulást vártak a Wizards-tól Arenas visszatértével. Magasak voltak a várakozások a Bulls-szal szemben, miután elég nagy harcra késztették a Bostont a rájátszás első körében. A Raptors-hoz érkezett a nagyon hype-olt Turkoglu. A Sixers-nél egy egészséges Brand-et vártak a csapatba egy 80 millás embert övező minden elvárással.
Ehhez képest van egy .500-on, nagyjából a várakozásoknak megfelelően teljesítő Miami, amelyik úgyis a nyári free agent-igazolásokra koncentrál. Egy önmagához képest Brandon Jennings-nek köszönhetően erőn felül produkáló Milwaukee, szintén .500-on. (Egyetlen túlteljesítő az Atlantán kívül.) Aztán ott a Detroit, amiről még november végén, a hétmeccses vereségsorozatuk után mindenki lemondóan beszélt, ám most éppen ötmeccses győzelmi szériájuk van. Ők nagyjából hozzák az elvárhatót, plusz még egy keveset, tekintve, hogy mennyi sérüléssel kellett és kell megküzdeniük. Ám látva a múlt héten két meccsük javarészét is, nem értem, hogyan voltak képesek legyőzni a Warriors-t és a Sixers-t. Na jó, tudom: úgy, hogy ez a két gárda még a Pistons-nál is gyengébb. Egyik csapat se érdemelt győzelmet ezeken a mérkőzéseken.
A Toronto nagyon jó támadójátékot játszik, hatékonyan, ezernyi különféle fegyverrel tudnak rátörni az ellenfelükre – akinek nincs szüksége ilyen arzenálra ahhoz, hogy lyukakat üssön a Raptors védelmén. Az ugyanis nem létezik. Nem szita, egyszerűen nincs. 108 kapott pont meccsenként? Vagy inkább: 112 kapott pont 100 labdabirtoklásra vetítve? Messze a liga legrosszabb mutatója. Ilyen védelemmel az .500 is messze van. Ilyen kezdőötössel: Bargnani-Bosh-Turkoglu-DeRozan-Calderon, nem is lesz jobb a védelem.
Larry Brown kihozza a Charlotte-ból azt, amit lehet, kár, hogy ez ennyire elég. Senki nem várt tőlük egetrengető teljesítményt, és ennek megfelelően éppen harcban vannak az utolsó rájátszást érő helyért. Ja, hogy ez nem nagy teljesítmény? Meglehet, de ez a játékosállomány erre képes. Otthon nagyon jók, 8-3 a mérlegük, idegenben meg majdnem mindig kikapnak, 1-10. A védelmük a liga egyik legjobbja, a támadójátékuk az egyik legrosszabb. És már javult, mióta érkezett Stephen Jackson!
A Pacers épp nem tart sehova. Granger lesérült, így lehet, hogy leszakadnak majd a Bobcats-től. Pedig irtó kíváncsi voltam, hogy a két totál jellegtelen csapat közül melyik a jobb... De legalább hozzák azt, amit vártam tőlük, bár az nem volt sok.
A Detroit támadójátékát nehéz alulmúlni, de Keleten többeknek is sikerült. A Charlotte-ot már említettem, a Chicago azonban még rajtuk is túltesz. Mindezt Derrick Rose-zal! Csak gratulálni tudok az utóbbi időben mutatott, lendületet teljes mértékben nélkülöző játékért. Nem tudom eldönteni igazából, hogy ez most a tanking része-e, de egy második évében járó draftelső irányítóval lehet, hogy kicsit többet kellene mutatni. Főleg a tavalyi rájátszásbeli teljesítmény után. Ehhez képest a legutóbb épp a Boston alázta őket, a saját arénájukban. Nincs csapategység, hiányzik a harci szellem, az edző nem tud mit mondani a játékosainak – katasztrófa. LeBron körbetáncolta őket, Jarrett Jack a cipőjét kötötte meg játék közben ellenük úgy, hogy nála volt a labda és ment az óra – talán egy másik edzőre jobban hallgatnának. Vagy az legalább azokat tenné be a csapatba, akik akarnak játszani is, nem csak a lét felmarkolva lézengeni a pályán.
A Knicks nyert négy meccset zsinórban, és egyből arról írnak egyes new yorki kötödésű újságírók, hogy esélyesek a rájátszásra is. Persze, matematikailag azok, de ne feledjük, hogy ezzel együtt is 8-15-ön állnak épp. Ami csak 1.5 meccsnyire van a 8. helytől, tehát nem olyan elvetemült az ötlet, de szerintem ez csak hiú ábránd marad. Mondjuk a Knicks-től nem is nagyon lehet többet várni, ha ránézünk a jelenlegi játékosállományra. Nem épp a legszebb és legfényesebb. A Jazz-szurkolóknak azonban minden bizonnyal tetszik, hiszen a Knicks elsőkörös választásának joga épp Salt Lake City-ben várja a vereségek számának növekedését.
Arenas visszatért, Jamison is felépült, Caron Butler is rendben van, Haywood is ott van a pályán, tehát akkor mi a probléma? A szezon elején ott volt a nagy fogadkozás, hogy majd most megmutatják, valójában ez egy bajnokesélyes csapat, ha mindenki egészséges, erre tessék. Pedig úgy néz ki, mintha mindenki egészséges lenne – kivéve a fejeket. Túl sok egó zsúfolódott össze túl kicsi helyen a washingtoni öltözőben, ami eléggé megnehezíti még a minimálisan kitűzött cél (rájátszás) elérését is. Alulteljesítők a javából, pedig szerintem simán tudnának ennél jobban is játszani.
12 meccses vereségsorozat. Itt tart most a Sixers, és ennek a szezonnak már annyi. Iverson se jó se rossz hatással nem volt eddig a játékukra, de majd meglátjuk. Tudnak ők ennél jobban is játszani, de komoly eredményre ne számítsunk tőlük. Sokan várták tőlük legalább a tavalyi hatodik hely megismétlését, ám ők nem tudtak megfelelni az elvárásoknak. Igaz, Mr. 80 millió? Elton Brand: A Clippers átka Keleten is lesújt!
Végül pedig a rekordlúzer, a New Jersey Nets. Vagy ahogy majd az új orosz milliárdos tulajdonosnak köszönhetően megismeri majd a világ a csapatot: a Nyets. Áh, inkább ne is beszéljünk róluk! Szegény Lawrence Frank mindent megpróbált, de nem működött, nem hittek benne a játékosai. Vajon hány győzelem erejéig fognak hinni Vandeweghe-nek? Megdöntik-e a Sixers negatív rekordját, ami 9-73? Tudtuk, hogy rosszak lesznek, nade hogy ennyire?!
Hajrá Kelet, én szurkolok, de nem könnyű. Mutassatok némi lelkesedést, hogy érdemes legyen szorítani értetek, mert jelenleg ez néhány csapatnál nincs meg. Nem jön át. Mi itt Kelet-Európában tudjuk, milyen másodrangúnak lenni. Küzdjetek ellene!
(másodközlés a slamonline.hu -ról)
