Hoopswave

Ideje egy újabb playoff update-nek, most hogy a csapatok épp az alacsonyabban rangsorolt csapatokhoz utaznak. A négy konferencia-elődöntőből kettőben sikerült a hazai csapatnak viszonylag könnyedén magánál tartania a pályaelőnyt, de a másik kettő annál érdekesebb momentumokat produkál. Főleg, mert néhány játékos eltiltás miatt nem játszhat a következő meccsen.

Cleveland – Atlanta

Ez a legegyszerűbb párosítás: LeBron még egy fokkal jobb, mint az alapszakaszban, a csapattársak is jól játszanak, és a Cleveland két nagyon könnyed győzelemmel kezdett a második körben. A Hawks igen szárnyaszegetten játszik, túl sokat kivehetett belőlük a Miami elleni hét kemény meccs. Horford és Marvin Williams továbbra is sérült, valamint joe Johnson bokája is kifordult a második meccsen, bár szerinte ez nem fogja megakadályozni abban, hogy pályára lépjen a harmadikon. Idegenben egyszerűen borzalmas az Atlanta hozzáállása, biztosan a hazai pálya összes csúszós pontját ismerik, meg más anyagból lehet a gyűrű is, mert teljesen máshogy játszanak. A Cleveland-re az egyetlen veszélyt az elkényelmesedés jelenti: ha azt gondolják, hogy az Atlanta hazai pályán is hasonlóan fog játszani, akkor nagyot tévednek. Persze a Cavs még így is sokkal jobb, de talán egy meccset behúz az Atlanta odahaza. Talán...

Következzen egy gyors áttekintés az elmúlt pár nap nagy visszhangot kiváltott, a játékhoz kevésbé kapcsolódó történéseiről, mivel ezek párharcok sorsát befolyásolhatják.

A Lakers-Houston párharcban nagyon magas hőfokon égnek a játékosok, aminek az eredményeként jópáran meg is perkelődnek. Derek Fisher például biztosan megégette a kezét azzal, hogy vállal beleszállt Scolába. Eredménye egy meccs eltiltás, ami az esetet látva teljesen jogos: Fisher jól megnézte, honan jön Scola, és egy (nagyon gyengén) zárásnak álcázott bodicsekkel majdnem összetörte az állkapcsát a houstoninak. Szerintem nem ezt kell az alatt érteni, hogy verjük meg az ellenfelet. A hiánya fájni fog a Lakers-nek, mert egyedül az irányító pozíciója az, amelyik lyukasnak tűnik a csapatnál, és ez az anyagfolytonossági hiány csak nőtt ezzel az eltiltással.

A másik oldalon Artest is elég közel volt hozzá, hogy ne játszhasson a következő meccsen, szerencséjére nem lökdösődött vagy ütött Kobe Bryant felé, amikor lerohanta őt. Miután Bryant belekönyökölt, és hát csak centiken múlt, hogy ne Artest nyakát vagy fejét találja el ezzel a mozdulatával. Az NBA szabályai értelmében ugyanis ha váll fölött üt valaki, akkor nincs helye mérlegelésnek, az automatikus eltiltást jelent. Mindketten megúszták azonban a büntetést, és játszhatnak a mai összecsapáson. Nincs garancia azonban arra, hogy ők ketten ma újra össze nem akadnak, hiszen nem igazán kedvelik egymást.

Nem hivatalos még, de biztos: LeBron James kapja az alapszakasz legjobb játékosának járó címet, mint az várható volt (lásd itt, meg itt is a lap alján lévő szavazásnál). Ő lett minden idők második legfiatalabb MVP-je, 24 évesen, hatodik szezonjában.

A legjobb mérleggel rendelkező Cleveland Cavaliers játékosa idén mind támadásban, mind védekezésben nagyot alkotott. A statisztikái egyszerűen nagyszerűek voltak, amit még szebbé tesz az a tény, hogy a Cavs meccsei az átlagosnál lassabb ritmusúak voltak, ami kevesebb támadásvezetést, ezáltal kevesebb dobást, pontot, lepattanót, stb. jelent. Meccsenként 28,4 pont, 7,6 lepattanó, 7,2 gólpassz, 1,7 labdalopás, 1,1 blokk és 48,9%-os mezőnykosár-, 34,4%-os hármasmutató jellemezték idei teljesítményét.

Emellett vitathatatlan vezéregyénisége is csapatának, és teljesen megérdemelten kapja a címet. (Bővebben az idei MVP-esélyesekről itt.)

UPDATE: LeBront a 121 szavazásra jogosult közül 109 tette az első helyre. Mögötte a második helyen Kobe Bryant, a harmadikon Dwayne Wade végzett. A szavazás hivatalos eredménye itt olvasható.)

A válasz röviden és tömören: nagy valószínűséggel senki. Ugyanúgy, mint Nyugaton a Lakers, A Keleten a Cavs tűnik egyértelmű esélyesnek a döntőbe jutásra. Az első körben könnyedén intézték el a Detroitot, és az Atlanta sem tűnik igazán esélyesnek. A másik elődöntő annál izgalmasabbnak ígérkezik: a Boston és az Orlando párharcát könnyen lehet, hogy csak a sérülések fogják eldönteni.

Cleveland – Atlanta

A sérülések sok csapat rájátszásbeli teljesítményét meghatározzák. A Hawks-Heat összecsapáson is jelentős szerepet játszottak: Marvin Williams, Al Horford sérült le az egyik, míg Moon és Jermaine O’Neal a másikon. Kemény, fizikális párharc volt, és az Atlanta került ki győztesen belőle. Így hát ők lehetnek LeBron és bandája következő áldozata. Nem egy hálás szerep, amit ezzel a hétmeccses győzelemmel elnyertek. A Cavs már egy hete pihen, a kisebb-nagyobb fájdalmak, amiket a nem túl megerőltető Pistons elleni széria okozott, mind elmúlhattak ezalatt. A Hawks ezzel szemben egy megerőltető menetelés után érkezik Cleveland-be, ráadásul a fent említett két játékosuk közül egyik sincs 100%-os állapotban. Horford-nak nehéz dolga lesz féllábon őrizni a palánk alatti területet, Zaza „Rocky” Pachulia pedig nem fog úgy ugrálni, mint tette azt a Heat ellen, mert a Cavs centerei sokkal tapasztaltabbak és rafináltabbak annál. Joe Johnson-t könnyen lehet, hogy maga King James fogja őrizni, ami egy újabb nehéz sorozatot jelent az Atlanta vezérének. Már a Heat ellen sem igazán ment neki, kivéve, ha a nem épp a védekezéséről híres James Jones őrizte, de (sajnos) az utolsó meccsen nagyon elsült a keze (6/8 hármas? kilenc méterről is, emberrel együtt? wow! De ismételd is meg!). Talán az egyik atlantai összecsapáson most is alkot valami szenzációsat, de többet nem jósolok neki. Josh Smith pedig hiába jó, rá nem lehet építeni – nemhogy egy szériát, de egyetlen meccset sem teljes egészében, mert hajlamos túlvállalni magát. A Cleveland-nek csak annyi dolga lesz, hogy ne engedjék a palánk alá, amire Varejao ideálisnak tűnik. Három-négy technikai is kinéz a kissé labilis idegrendszerű Smith-nek ellene, ismerve Varejao idegesítő természetét.

Az NBA Nyugati Konferenciájában az alapszakasz 82 meccse majdnem kevés volt ahhoz, hogy különbséget tegyen a második és nyolcadik helyen rájátszásba jutó csapat között. Minden szakértő arra számított, hogy több hétmeccses párharcot is láthatunk majd. Erre fel a leghosszabb széria a Portland-Houston volt, amelyik hat mérkőzésen dőlt el. Míg Keleten még két párharc küzdelmei is folyamatban vannak, addig Nyugaton már szombaton kezdődik a következő kör, Lakers-Rockets és Nuggets-Mavericks összecsapásokkal. Nézzük, melyik milyen csemegét tartogat!

L.A. Lakers – Houston

Az Angyalvárosiak a Jazz-t intézték el viszonylag simán, 4-1-re, és korántsem adtak ki mindent magukból: amikor egy meccsen nagy előnyre tettek szert, mindig kiengedtek egy kicsit. Ez utalhat akár az összpontosítás hiányára is, de nem hinném, hogy ez a helyzet. Egyszerűen csak tudják, nem kell 100%-on pörögniük, ha így is nyerhetnek, hiszen nem az első körben kellett csúcsformába kerülniük. Az egyéni párharcoktól függően sokféle felállással képesek harcba szállni, és ilyen flexibilitással nem sok csapat rendelkezik. Egyedül Andrew Bynum térde adhat okot aggodalomra a Lakers szurkolóinak, mivel a Jazz ellen a korábban megsérült testrésze komolyan korlátozta a hatékonyságát. Ő sokat profitálhatott a pár napos pihenőből, ami a csapat jutalma volt a Utah ellen gyorsan letudott párharcért.