Újabb vasárnap, újabb NBA-meccsek. Megint végigkövettem annyit, amennyit csak tudtam. Néhány észrevétel következik:
A Miami Detroit-i vendégszereplésével kezdődött az este, ahol Dwayne Wade megint nagyot alkotott. Sajátkezűleg tartotta a meccsben a Heat-et az első három és fél negyedben, majd a végén érkezett némi segítség is. Az utolsó Pistons támadásnál azonban könnyedén lehetett volna faultot fújni rá, amikor Stuckey-n védekezett. Meg tudom érteni Curry felháborodását Miami szurkolóként is. Ha a bírók kicsit szigorúbbak, könnyedén fújhattak volna egyet. Az viszont jó döntés volt, hogy D-Wade fogta Stuckey-t a meccs hajrájában, mert addig Chalmers nem bírta tartani. Az a nulla munka pedig, amit a Miami a palánkok alatt végzett az első három negyedben, nagyon aggasztó. Ilyen játékkal csak a több sérülttel rendelkező csapatok ellen lehet nyerni, mint amilyen most a Detroit is volt. Jeramine O'Neal-nek sürgősen össze kell kapnia magát, mert az nem állapot, hogy Kwame Brown is megveri egy az egyben. A konzisztencia teljes hiánya figyelhető meg a Miami-n (Wade-et kivéve): akár negyedről negyedre képesek D-League szintű csapatból jól védekező csapattá változni, és vissza. Beszédes mutató azonban, és jó jel a rájátszás előtt, hogy ha kell, akkor nagyon jól tudnak összpontosítani, mivel az 5 ponttal vagy kevesebbel eldőlt meccseken a mutatójuk 75%-os. Jó, ha van egy D-Wade a csapatban.
A texasi rangadó nagy izgalmakat hozott, újabb kétes fújásokkal a hajrában. Yao szabálytalan kosarat szerzett, amikor a vége felé besegített egy rossz dobást, ami még a gyűrűn táncolt, ennek ellenére a bírók megadták. A meccs csúcspontja az Artest vs. Bowen párharc volt. Az NBA két legpiszkosabban, legerőszakosabban (a rossz értelemben véve) játszó játékosa sajnos csak a harmadik negyedtől találkozott a pályán, de élvezet volt nézni, ahogy húzták-vonták egymást. Végre olyannal akadtak össze, aki méltó volt erre a bánásmódra. Scola szenzációs volt, ő nyerte meg a meccset a Houstonnak a remek helyezkedésével a pálya mindkét végén. Viszont nem hiszem, hogy tapasztalt irányító nélkül a Rockets messzire jutna a rájátszásban: se Brooks se Lowry nem volt igazán a helyzet magaslatán, amikor a meccs a hajrához érkezett. Az pedig egyértelműen nem jó megoldás, ha Artest játszik irányítót, magánál tartva a labdát és elönzőzve a támadásokat.
Közben át-átpillantottam a Thunder Minneapolis-i látogatására, ahol a vendégek esélyt sem hagytak a Wolves-nak. A végeredmény nem tükrözi azt a különbséget, ami az egész meccset jellemezte. A Thunder végig kezében tartotta a meccset, és csak a b-csapat volt az, ami felengedte a Wolves-t a végén. A Durant-Green-Krstic hármas elöl egyszerűen hengerelte a Wolves magasembereit. Ilyen játékkal jövőre van keresnivalója az Oklahoma City-nek akár a rájátszás közelében is.
A Cleveland-New Jersey meccs hasonló forgatókönyv szerint zajlott, azaz a vendégek rendesen elverték a házigazdákat, bár a végeredmény szorosabb meccset sejtet. Igaz, itt legalább a Nets küzdött a meccsen, nem úgy, mint a Wolves tette a Thunder ellen. James csak játszadozott az első negyedben, az első 10 percben nem kísérelt meg dobást, csak irányított. Joe Smith nagyon hasznos igazolás volt a Cavaliers-nek, elvégzi a piszkos munkát, amikor Varejao épp nincs pályán, és megbízható, ha a támadásokat kell segíteni.
A New Orleans szintén könnyedén nyert, mivel a Warriors teljes szervezetlenséget és nagyon rossz dobóformát mutatott. Nelson továbbra is rotációs rendszerben pihentet játékosokat, hogy az újoncok több lehetőséghez jussanak, ezúttal Biedrins és Crawford volt a sérültek listáján. A Hornets-nél szintén vannak sérültek, de ezen a meccsen kivételesen a cserék is hozzátettek a csapat teljesítményéhez. Persze ehhez kellett egy nagyon vékony Warriors fal középen: csupán Turiaf nem tudja tartani az ellenfél magasembereit, amit az is jelzett, hogy Hilton Armstrong és Ryan Bowen is ficánkolt ezen a meccsen. Pedig egyik sem túl veretes név.
A Sacramento folytatja a tanking-et, nulla ellenállást kifejtve a 76ers ellen. Úgy igazán nem éri meg felmenni a pályára, ha egy ütközést sem vállal fel senki a csapatból, mint azt a Sacramento tette, vagyis pontosabban szólva, nem tette. Meg is érdemlik, hogy idén lecsökkent nézőszám előtt jatsszanak. Veszteni lehet szépen, küzdve, mint a Warriors tette, bármilyen rosszul is játszottak, vagy csúnyán, feladva mindent, mint a Kings. Remélem, nem kapják meg az első választás jogát a draftlottón.
