A trade szezon épp a csúcson van az NBA-ben, hiszen a mai nap a határ, ami után a csapatok nem cserélhetnek játékosokat, csak szabadúszókat igazolhatnak le. Ilyenkor felpezsdül a játékospiac, mindenki igyekszik beszerezni az utolsó darabokat a rájátszásra való felkészülésben, illetve a versenyfutásból már gyakorlatilag kiszállt csapatok kiárusítják néhány, kevésbé létfontosságú játékosukat. Mindig is voltak olyan csapatok, akik a játékoscserét egyfajta költségcsökkentésként fogták fel, hiszen csak az adott szezonon belül kell megegyeznie a játékosok fizetéseinek (feltéve, hogy mindkét csapat a salary cap felett van), a következő szezonokban már nem feltétlenül.
Idén mindez nem igaz: páran azok közül a csapatok közül is, akik a rájátszásnak is jó esélyekkel vágnak neki, a költségcsökkentést helyezik előtérbe. A New Orleans Hornets is így tett, és kapva kapott az alkalmon, hogy a Nyugat egyik leggyengébb, épp újraépítő csapata partner ebben a lépésében. Nem is vártak a határidő lejártáig, hanem meg is egyeztek az Oklahoma City Thunderrel, hogy kezdő centerüket, a védelmük tengelyét jelentő Tyson Chandlert odaadják a Thundernek két másik frontcourt játékosért cserébe (Chris Wilcox és Joe Smith). A két kapott játékos szerződése épp lejár szezon végén, így nagyon jól nézett ki a csere financiális szempontból - viszont sokat elmond, hogy OKC-ben az emberek gratuláltak egymásnak az utcán, hogy ilyen jó üzletet kötöttek.
Lehet, hogy Chandler sérülékeny kissé, nameg az idei szezonban nem is olyan produktív, mint tavaly, és nem szórja a dupla-duplákat, de mégis: egy fiatal, több, mint 210 centis centerről van szó. Se Wilcox, se Smith nem közelíti meg a védelemben betöltött szerepét. Most ugyanis Chris Paul nyugodtan kockáztathat, és próbálkozhat növelni a steal-jei számát, mert ott van mögötte Chandler (már ha nem sérült, ugye), de se Wilcox, se Smith nem ugyanaz a kvalitás. Melyikőjük védekezzen ugyan Tim Duncan-en a rájátszásban?! Ilyen trade elképzelhetetlen lett volna a válság megszorító hatásai nélkül.
Ugyanakkor a Thunder is lejáratta magát, amikor egy nappal később bejelentették, hogy mégsem kell nekik Chandler, és lefújják az egész tranzakciót, mert Chandler nagylábujja túl nagy egészségügyi kockázatot rejt a csapatorvos tájékoztatása alapján. Aki ugyanaz, aki megműtötte a kritikus testrészt, még a Hornets Oklahoma City-ben töltött napjainak idején. Azt hiszem, most azonnal ki kellene rúgni azt az orvost a Thunder-től, és a játékosok közelébe sem engedni többet... Eléggé képmutató magatartás, hogy játékra alkalmasnak találja az általános állapotát annak a lábujjnak, majd másfél évvel később úgy ítéli meg, mégsem az. (Elismerem, nem vagyok orvos, nem tudom, mi történhet egy lábujjban strukturálisan, csak érdekes a dolog.)
Így mindenki visszakerült az eredeti helyére, és a Hornets kulcsjátékosai újra boldogok - David West, és kisebb mértékben Chris Paul is kritizálta a menedzsment döntését, miszerint ez még a leghalványabb bajnoki esélyüket is elveszi. Szerintem is azon kellett volna inkább dolgozniuk, hogy egy veteránt szerezzenek Chandler mögé a kispadra, és megerősítsék a magas embereik sorát. Hisz amelyik csapat CP3-t is a soraiban tudhatja, annak mindig van esélye bármelyik csapat ellen - de nem mindegy, hogy hány jó kvalitású játékos segíti őt.
Ja, persze Chandlert még könnyűszerrel elpasszolhatja a Hornets valami másik csapatnak is még a mai nap folyamán...
